Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Iránymutatás jogalkalmazóknak 1.

A Miniszterelnökség az ellenőrzési tapasztalataira figyelemmel 2019 júniusában az értékelési szempontok előírásával kapcsolatosan állásfoglalást tett közzé. Cikkünkben ezt a közleményt vizsgáljuk.

 

Az értékelési szempontok előírásának elvi irányait nyolc pontban foglalja össze a közlemény, részben a Kbt-ben már megfogalmazott követelmények megismétlésével, részben új súlypontok kiemelésével. Hangsúlyos lett az, hogy az előkészítés során a közbeszerzési dokumentumokban kifejezetten rögzítésre kell, hogy kerüljön, hogy az adott értékelési szempont szerinti vállalás teljesítésére az adott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés teljesítése során kerül sor, ezzel biztosítva az értékelési szempont szerződés tárgyához való kapcsolódását. Ezen túl kiemelésre került az ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége, amelyet nemcsak a bírálati szakaszban az ajánlat vonatkozásában, hanem a szerződés teljesítése során is gyakorolnia kell, ennek módszerét és a nemteljesítés kellő súlyú szankcióját a közbeszerzési dokumentumokban is rögzíteni kell.

A közlemény két értékelési szempont-típus egy-egy példáján keresztül vezeti le a fentieket, így a szociális szempont körében a hátrányos helyzetű munkavállaló(k) foglalkoztatása, a környezetvédelmi szempont körében az újrahasznosított papír és a korszerű irodatechnikai eszközök használata került kiemelésre.

Ugyanakkor hasznosnak találnánk, ha a Miniszterelnökség ellenőrzési gyakorlatából több és más, gyakrabban alkalmazott szempontok helyes alkalmazását is megismerhetnénk, hiszen a Közbeszerzési Hatóság statisztikája (Közbeszerzési Értesítő Plusz 2019. 5. szám. 60-61.) szerint 2018. évben a klasszikus ajánlatkérők nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárásainak mindössze 14%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontokat, és az eljárások mindössze 4 %-a során alkalmaztak valamilyen szociális szempontot szerződés feltételeként, értékelési szempontként, ezentúl maga a közlemény javasolja, hogy viszonylag kis súlyszámot rendeljenek az ajánlatkérők ezen szempontokhoz, tehát jelentőségük is ehhez aránylik.

A Közlemény szerint a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása mint értékelési szempont akkor megfelelő, ha előírásra került, hogy az adott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés teljesítése során kerül sor a foglalkoztatásra; általában a foglalkoztatás ténye nem megfelelő, mert az értékelési szempont szerződés tárgyához való kapcsolódása hiányzik.

A környezetvédelmi szempont vonatkozásában a közlemény rögzíti, hogy a „vállalás típusú” szempontokat azokra az esetekre kell korlátozni, ahol a szempontokhoz az ajánlatkérő konkrét mérhetőséget is hozzárendel, pusztán az „élővilág megfigyelése és annak dokumentálása” nem megfelelő. Elvi éllel kerül kiemelésre, hogy nem értékelhetők az olyan kötelezettségvállalások sem, amelyeknek betartását jogszabályok előírják.

A bírálati szakaszban elvárás, hogy a fentieket ellenőrizni lehessen, azaz az ajánlatban bizonyos tartalmi elemek (pl.: az érintett munkavállaló neve, a hátrányos helyzet megállapításának szempontjai és jogalapja, az ellátandó feladatai, a hátrányos helyzetű munkavállalói „minőség” igazolása) szerepeljenek. Megjegyezzük, hogy mindezt, különösen a hátrányos helyzet megállapítása adattartalmának kötelező szolgáltatását túlzónak találjuk, ugyanis ilyen célra ezen különleges adatok kezelésére vonatkozó jogalapot sem a GDPR, sem a hazai törvények nem biztosítanak az ajánlatkérőknek, a (kifejezett) hozzájárulást pedig nem tartjuk alternatívának a választási lehetőség, és így az önkéntesség mint kötelező feltétel hiányában, míg az ajánlat megfelelőségének megállapítása és az értékelés ezen adatszolgáltatás nélkül is megvalósulhat, az ajánlattevő adott esetben a hamis nyilatkozat felelősségét kell viselje. A környezetvédelmi szempont esetén puszta formalitás és nem megfelelő módszer a közleményben leírtak szerint, ha az ajánlattevő a vállalja-e kérdésre igen-nem feleletválasztással teszi meg az ajánlat értékelés alá eső elemére vonatkozó vállalását. A teljesítéskor kiderülhet ugyanis, hogy a valóságban nem képes a vállalását teljesíteni, ezt pedig előzetesen az ajánlatkérőnek kell(ene) vagy kellett volna ellenőriznie az ajánlatban tett és bizonyított vállalások alapján, amely azonban a fenti – nem megfelelő feleletválasztós – módszerrel nem valósítható meg.

Azt nem tudjuk, hogy milyen kötőerővel bírnak ezen közlemények és az is kétséges, hogy hivatkozási alap lehet-e egy jogorvoslati eljárásban, annyi bizonyos azonban, hogy az ellenőrzés fókuszpontjaira tartalmi iránymutatással szolgál az ajánlatkérők számára és a Miniszterelnökség hivatkozási alapként fogja alkalmazni egyes ellenőrzései során.

 

Következő cikkünkben a verseny tisztaságának sérelmét eredményező egyes helyzetek elkerülésével kapcsolatos Közleményt fogjuk elemezni.