Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

újkbtzárómódosító

Összegező jelentés és összegző módosító javaslat az új Kbt tervezetéhez

A Törvényalkotási Bizottság benyújtotta összegező jelentését és összegző módosító javaslatát a közbeszerzésekről szóló törvény vitájához. Az összegező jelentésben a bizottság további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg. Az összegező módosító javaslatban a Törvényalkotási Bizottság 91 pontból álló módosító javaslatait és pontosításait terjesztette elő.

Az összegező módosító javaslatban előterjesztettek közül a fontosabbak:

  • értelmező rendelkezések közé illeszti a médiaszolgáltató fogalmát
  • a törvénytervezet 7. § (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül különleges vagy kizárólagos jognak, a közszolgáltató tevékenység ellátásának jogát az érintett gazdasági szereplő nyilvános eljárásban, objektív kritériumok alapján nyerte el. Ilyen eljárásnak minősül különösen: földgázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyezési eljárás; a villamosenergia-termelő kapacitások (erőművek) létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárás vagy pályázat; engedélyköteles postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése; szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -kitermelés engedélyezése; autobusszal, villamossal, vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatás nyújtására irányul ó közbeszerzési eljárás
  • kivételi körök módosítása:  i) a központi beszerző szerv által beszerzett termékek megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára a központi beszerző szerv közbeszerzési szerződést kötött valamint a járulékos közbeszerzési szolgáltatások megrendelése ii) a törvénytervezet 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, illetve közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása, ha éves nettó árbevételének legfeljebb 20%-a származik a nyílt piacról;
  • becsült érték meghatározásához: szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.
  • az összeférhetetlenségi szabályok és kivételek módosítását javasolja, valamint kimondja, hogy az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplő által tett intézkedéseket az ajánlatkérő köteles az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról szóló összegezésben ismertetni.
  • akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonását kötelezővé tevő eljárások körét bővíti
  • az értékelemzés módszerének lehetőségét és független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel történő előzetes piaci konzultációk lefolytatását javasolja az eljárások előkészítése során
  • bővíti azon esetköröket, amikor nem lehetséges a közbeszerzés dokumentumaihoz elektronikusan, korlátlanul, teljes körűen, térítésmentesen hozzáférni
  •  a kc) pont szerinti kizáró ok pontosítását javasolja akként, hogy a tulajdonos „nem megismerhető” szövegrész helyébe a tulajdonost „nem képes megnevezni” szövegrészt javasolja
  • ténylegesen szükséges mértékű előírásként a referenciák körében kiegészíti a „tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű” jellemző beiktatásával
  • bővíti az érvénytelenségi okok körét: i) a törvénytervezet 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít ajánlattevő üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja ii) a tervezet 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.
  • kivétel az uniós értékhatárt el nem érő eljárások körében: a védett munkahelyen, megváltozott munkaképességű személyek által előállított áruk, vagy teljesített szolgáltatások beszerzésére nem kell alkalmazni a törvényt
  • a törvényjavaslat 113. § (2) bekezdése szerinti eljáráshoz további feltétel, hogy „Azok a gazdasági szereplők, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást — anélkül, hogy az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték volna— megküldte, egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, illetve egymással közösen nem nyújthatnak be részvételi jelentkezést.”
  • az érvénytelenség megállapítása körében: Ha az ajánlatkérő a gazdasági szerelőt nem kérte fel hiánypótlásra, akkor ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének érvénytelensége nem állapítható meg olyan okból, amely hiánypótlással egyébként orvosolható lett volna.
  • javaslatot tesz az ellenérték Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérő módon történő kifizetésének módjait építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében
  • projekttársaság esetén: építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) saját teljesítésének arányát.
  • kiegészítés: a projekttársaság teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként, illetve árbevételként a projekttársaság mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésbe n ténylegesen részt vettek – a részvétel mértékéig –, akkor is, ha a projekttársaság időközben megszűnt.
  • a Közbeszerzési Adatbázisban történő közzététel különös indok lehet a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezése esetére
  • közbeszerzési döntőbiztosok függetlenségét erősítő módosítási javaslat: „…döntéshozataluk során függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek…”
  • közbeszerzési tárgyú képzések kormányrendeletben történő részletes szabályozásának bevezetését javasolja a felhatalmazó rendelkezések között
  • a Kbt. alapján induló perekben kizárólagos illetékessége volna a Kecskeméti és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak az ajánlatkérő székhelyétől függően

A Parlament honlapján elérhető információk szerint 2015. szeptember 21. napján 17:45 után kerül sor a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájára. 2015. szeptember 22. napján 9:50 után várható a döntés az összegző módosító javaslatról és a zárószavazás.