Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

RigoCsabainterjú

Interjú a Közbeszerzési Hatóság alelnökével

 

2015.09.29.

Az Európai Unió 2014 tavaszán új közbeszerzési irányelveket fogadott el, amelyek a magyar jogba történő átültetésére a Miniszterelnökség elkészítette az új közbeszerzési törvényt, amelyet a parlament elfogadott, és 2015. november 1-jén lép hatályba. A változásokról Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság alelnöke beszélt.

– Miért kellett megreformálni a közbeszerzési törvényt?

– Azért, mert 2014. február 26-án a korszerűsödő és folyamatosan változó gazdasági kihívásokra is tekintettel az uniós jogalkotó három új közbeszerzési vonatkozású irányelvet fogadott el. Az első a közbeszerzésekről szóló EU-irányelv, a másik a közszolgáltatók beszerzéseire vonatkozó, a harmadik pedig a koncessziós szerződésekről szóló irányelv. Ez utóbbit önálló irányelvként eddig nem szabályozták. Az uniós jog alapján a tagállamok kötelesek átültetni az új irányelvek rendelkezéseit a nemzeti jogrendszerükbe, mégpedig – fő szabály szerint – legkésőbb 2016. április 18-ig. Ezen belül az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó részeket a központi beszerzőszervek esetében 2017. április 18-ig, valamennyi további ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig pontosan egy évre rá, 2018. október 18-ig kell átvezetni.

– Részt vettek az új szabályozás kialakításában?

– Igen, az eddigi gyakorlati tapasztalataink alapján javaslatot küldtünk a Miniszterelnökségnek az új törvény, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek elkészítéséhez is. Az új feladatok ellátása jelentős kihívás a hatóság számára, ám a szükséges felkészülést megkezdtük.

– Az új uniós közbeszerzési szabályoknak melyek a főbb célkitűzései?

– Az uniós jogalkotók arra gondoltak, hogy a szabályozásnak a jövőben racionálisabbnak, ennél fogva pedig hatékonyabbnak kell lennie. Ez különösen a meglévő közbeszerzési szabályok egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét jelenti. Tény, hogy a racionalizált, hatékonyabb eljárások minden gazdasági szereplő számára előnnyel járnak, és lehetővé teszik a kis- és középvállalkozások (kkv) részvételét is más tagállambeli ajánlattevők számára.

– Melyek a legfőbb újdonságok?

– A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárások alkalmazásának lehetőségei bővültek, rugalmasabbá váltak. Idetartozik a központosított beszerzés, a határon átnyúló közös beszerzések szabályozása, a nyilatkozati elv a kizáró okok és alkalmasság igazolása során, az elektronikus közbeszerzésre átállás – az ajánlattételre kiterjedően is. A nyilatkozati elv azt jelenti, hogy egyszerűbbé válnak a dokumentációs eljárások. Tehát a jövőben elegendő lesz a közbeszerzési eljárásba bejelentkező vállalkozásnak nyilatkozatot tennie arról, hogy a cég rendelkezik a kiírásoknak megfelelő összes dokumentációval és egyéb feltételekkel, s csak ha nyer, akkor kell valamennyi szükséges részletes dokumentumot beszereznie.

– A hazai célkitűzések mennyiben változtak?

– A hazai jogalkotó az átláthatóság garantálását, az ajánlatkérők számára a legjobb beszerzési eredmények elérését, az eljárások egyszerűsítését, gyorsítását, az adminisztratív terhek csökkentését és a kkv-k szerepének növelését tűzte ki célul.

– Változtat-e a törvény a Közbeszerzési Hatóság feladatkörén? További feladatunk lesz például az öntisztázási eljárás, és az e-közbeszerzés működtetése.

– Igen, érdemben bővül a feladatkörünk: hatósági ellenőrzési jogkör és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás megsértése miatti semmis szerződésmódosítások esetén közérdekű keresetindítási jogot is biztosít számunkra.

– Módosul-e a nemzeti eljárásrendben a verseny szerepe?

– Bővül. Ugyanis a nemzeti eljárásrendben a törvény a kis értékű, ugyanakkor a hazai közbeszerzési kiadások nem elhanyagolható részét jelentő szerződések odaítélését a jelenleginél nagyobb mértékben nyitja meg a nyilvános verseny számára. A kisebb értékű szerződéseknél a jogalkotó eddig is arra törekedett, hogy legalább három ajánlattevő meghívásával biztosított legyen a verseny és azon belül a gazdaságos feltételekkel történő szerződéskötés, ugyanakkor az eljárásokkal járó adminisztráció e szerződések értékéhez képest ne legyen aránytalan. Ugyanezen szempontokat figyelembe véve a törvény úgy alakítja át a nemzeti eljárásrendben alkalmazható szabályokat, hogy egyúttal növeli a vállalkozások – különösen az elektronikus szerződések elnyerésében érdekelt kkv-k – számára a versenybe való bekapcsolódás lehetőségét, ezzel szolgálva egyúttal a hatékonyabb közpénzfelhasználást is. Csökken az az értékhatár, amely alatt az ajánlatkérők csak meghatározott gazdasági szereplők közvetlen felhívása útján indíthatják meg közbeszerzési eljárásaikat, ugyanakkor egyidejűleg egyszerűsödik is a csökkentett értékhatár feletti szerződésekhez kapcsolódó előzetes közzétételi kötelezettség.

– Ha jól értem, előtérbe kerülnek a jobb beszerzési eredmények is.

– Valóban, a törvény nagyobb hangsúlyt fektet a közbeszerzések gondos előkészítésének megkövetelésére, és részletesebb követelményeket támaszt a becsült érték meghatározásához. Az építési beruházások műszaki előkészítése körében pedig előírja, hogy az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tervek birtokában indítható meg, és a külön jogszabályba foglalt esetekben az ajánlatkérőnek tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is gondoskodnia kell. Az ajánlatkérőnek több szakaszból álló közbeszerzési eljárásokban is már az eljárás megindításakor hozzáférhetővé kell tennie a közbeszerzési dokumentumokat, azaz rendelkeznie kell a műszaki leírással is.

– Hosszú évek óta hallhatjuk azokat a kritikákat, amelyek szerint egy-egy kiírás esetén nem a legolcsóbb ajánlatot tevő nyert. A jövőben mi számít inkább, az ár vagy a minőség?

– Mindenképpen a minőség lesz az elsődleges. Kivételesen, csak akkor lehet a legalacsonyabb ár alapján kiválasztani majdan a nyertes ajánlatot, ha a minőségnek – az adott beszerzés jellegére tekintettel – egyáltalán nem lehet szerepe. Például a mérnöki és építészeti szolgáltatások és építési beruházások esetében kifejezetten ki is zárja az új szabályozás a legalacsonyabb ár szerinti értékelést.

– Miben nyilvánul még meg az egyszerűsítés, illetve az adminisztratív terhek csökkentése?

– A törvény szerint a gazdasági szereplőknek az ajánlatok benyújtásakor a hatóságok vagy harmadik felek által kibocsátott igazolások helyett a gazdasági szereplő nyilatkozatából álló, úgynevezett egységes európai közbeszerzési dokumentumot kell benyújtania előzetes bizonyítékként a kizáró okok és az alkalmasság igazolására. Az igazolásokat végül csak a leendő nyertesnek kell benyújtania. Továbbá a törvény az uniós eljárásrendben is az ajánlatkérők választására bízza, hogy előírnak-e pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételt az ajánlattevők számára. Sőt, az irányelvek által nem lefedett nemzeti eljárásrendben is további egyszerűsítésekre tesz javaslatot a jogszabály. Ezek közül kiemelendő, hogy a három ajánlattevő közvetlen felhívásával induló, kis értékű eljárásoknál nem lenne kötelező az alkalmasság külön vizsgálata, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő eleve minimum három, általa alkalmasnak tartott vállalkozást kér fel ajánlattételre. Egyúttal egyszerűsödnek az előzetes hirdetmény-közzétételi kötelezettségek az uniós értékhatár alatti áru- és szolgáltatás megrendelések, valamint az ötszázmillió forint alatti építési beruházások esetében.

– A törvény újraszabályozza a három felhívás kiküldésével lefolytatható eljárások szabályait is?

– Igen. A változás lényege, hogy ez az eljárásforma a hatályosnál alacsonyabb értékhatárig lesz alkalmazható: ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a tizennyolcmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százmillió forintot. Az eljárás lefolytatható tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli formában is, az ajánlattételi határidő minimális időtartamára vonatkozó előírás egyik esetben sem alkalmazandó, az ajánlatkérő az eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni, a szerződéskötési moratórium és az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos jogorvoslati határidő időtartama azonban öt napra rövidül.

– Korábban megtörtént, hogy egy vállalkozás azért nem indulhatott egy közbeszerzésen, mert „csak” hatszázmillió forintos éves árbevétellel rendelkezett, az épp aktuális kiírás pedig egymilliárdos volt. Lesz ebben változás?

– Igen, a törvény az alkalmassági követelményekben a teljesítéshez ténylegesen szükséges mértékű referenciaként az adott közbeszerzés értékének legfeljebb hetvenöt százalékát elérő összegű korábbi szállítás, építés, illetve beruházás, szolgáltatás igazolását írja elő. Az ajánlattevőktől megkövetelt árbevétel esetében pedig az ajánlatkérő legfeljebb a beszerzés becsült értékének megfelelő mértékű alkalmassági minimumkövetelményt írhat elő. Ezt olyan mértékben és módon kell meghatároznia, ami alapján az a gazdasági szereplő, amely egyébként az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen rendelkezik az adott közbeszerzés értékét elérő teljes árbevétellel, a jövőben nem minősül alkalmatlannak.

Az interjú a Magyar Hírlapban jelent meg Hunyor Erna szerkesztésében: trackback cím