Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

összeférhetetlenség

Összeférhetetlenség a közbeszerzések során

A közbeszerzések során érvényesülő alapelvek egyik fontos biztosítéka, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során köteles a Kbt. 24. § (2) valamint (3) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi helyzetek kialakulását megelőzni, azokat vizsgálni, valamint ezek elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

Mind személyek mind szervezetek vonatkozásában fennáll az összeférhetetlenség az eljárás előkészítése és lefolytatása vonatkozásában, amennyiben a funkciójuk pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem lenne képes.

Az előbbi rendelkezés általános kötelezettséget telepít az ajánlatkérőre. Minden esetben vizsgálni kell, hogy ténylegesen bevonták-e, illetve ténylegesen versenyelőnybe került-e a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás bármely szakaszában az érdekelt személy vagy szervezet. Fontos kiemelni, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennállnak-e a törvény által előírt összeférhetetlenségi okok.

Mind az összeférhetetlenség, mind a verseny tisztaságának sérelme vonatkozásában kivételként rögzíti a törvény azt az esetet, amikor az ajánlatkérő egy szervezettől vagy egy személytől az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, de nem adott olyan többletinformációt az ajánlatkérő, amit a később közbeszerzési eljárás során nem közölne.

Az összeférhetetlenség kérdésével több ízben foglalkozott már maga az Európai Bíróság. A Fabricom ügyben (C-21/03 és C-34/03 sz. egyesített ügy) született döntés szerint sem részvételi jelentkezést, sem pedig ajánlatot nem nyújthat be az olyan személy, akit építési beruházással, árubeszerzéssel vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos kutatással, kísérlet végzésével, tanulmány készítésével, vagy fejlesztéssel bíztak meg, anélkül, hogy lehetővé tennénk számára annak bizonyítását, hogy az általa megszerzett tapasztalatnak az adott eset körülményei között nincs versenytorzító hatása.

A Michaniki ügyben (C-213/07. sz. ügy) hozott döntés szerint az a személy, aki egy adott nyilvános közbeszerzés során bizonyos előkészítő munkákat végzett, az ezen megrendelés odaítélésére irányuló eljárásban való részvétel esetén nem szükségképpen van ugyanabban a helyzetben, mint olyasvalaki, aki még nem végzett ilyen jellegű munkát. E körben vizsgálandó, hogy az előkészítésben végzett tevékenysége milyen körülmények között zajlott, mire irányult tevékenysége, és az mennyiben teremthetett a számára, illetve kapcsolt vállalkozása számára olyan előnyt, amely részvétele esetén sértené az egyenlő bánásmód elvét, vagy kockáztatná, torzítaná a pályázók, résztvevők közötti versenyt.

A fenti ítélet visszacsengett egy hazai ítélőtáblai ítéletében (2011.150. sz.) is. Az ügyben az akkori VÁTI Nonprofit Kft. fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, mivel álláspontjuk szerint összeférhetetlen az, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként olyan cég vesz részt, amely az ajánlatkérővel tulajdonosi jogviszonyban áll. Az Ítélőtábla kimondta, hogy a tulajdonosi részesedés fennállása önmagában nem elégséges az összeférhetetlenség kimondásához, mert az csak egyik eleme az összeférhetetlenség megállapítását igénylő feltétel együttesnek.

A Paksi Atomerőmű kapcsán a hazai Közbeszerzési Döntőbizottság egyik határozata (D. 523/2012.) is. Eszerint az összeférhetetlenség szabályait szigorúan kell értelmezni, melynek keretében kizárólag az adott közbeszerzéssel összefüggő előkészítés, felhívás és dokumentáció készítése, illetve eljárásba bevonás vonatkozásában áll fenn az összeférhetetlenség. Vagyis az összeférhetetlenséget nem lehet kiterjeszteni a közbeszerzési eljárást megelőző közbeszerzési eljárásban való részvételre.

Az összeférhetetlenség vonatkozásában egy novemberi bírósági ítélet (10.K.27.119/2014/16.) szerint, amennyiben a nemzeti szabályozás nem ad semmilyen lehetőséget az előkészítő munkát is végző személynek a bizonyításra, úgy az összeférhetetlenségi problémák nem merülhetnek fel. A szabályozás túlmegy azon, ami az összes ajánlattevő vonatkozásában megvalósítandó egyenlő elbánáshoz szükséges. Ez ugyanis azzal a következménnyel járhat, hogy bizonyos előkészítő munkákat végző személyeket kizárnak a közbeszerzési eljárásból anélkül, hogy részvételük az ajánlattevők közötti versenyre nézve bármilyen kockázattal járna. Az általános összeférhetetlenség megállapítása azzal a következménnyel jár, hogy a közbeszerzési szerződések odaítéléséből kizárnak vállalkozásokat anélkül, hogy lehetővé tennék számukra annak bizonyítását, hogy esetükben nem áll fenn tényleges kockázat.

A közösségi joggal összhangban a hazai törvény sem állít fel megdönthetetlen összeférhetetlenségi vélelmet. Az ítélet értelmében fogalmilag kizárt a közbeszerzési törvény 24. § (1) bekezdés megsértése anélkül, hogy a 24. § (2) vagy (3) bekezdésének sérelme bekövetkezne. Az összeférhetetlenség valamint a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet nem azonos fogalmak. A bíróság álláspontja szerint utóbbi fogalom szélesebb körű az előbbinél, azonban az előbbit magában foglalja. Ebből a bírói értelmezésből következően a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzeteknek lehetnek olyan esetei, melyek nem feltétlenül valósítanak meg szűk értelemben vett összeférhetetlenséget, de mindazonáltal a 24. §-ban szabályozott, összefoglalóan összeférhetetlenség címmel jelölt tényállások körébe vonhatóak. A bíróság álláspontja szerint a 24. § (1) bekezdésének irányadó szövegezése mellett az ajánlatkérő részéről az ott írt kötelezettsége megsértése csak az esetben állapítható meg, amennyiben szűkebb értelemben vett összeférhetetlenség vagy a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet kialakulása bekövetkezett. Ezek hiányában ugyanis nem állapítható meg az, hogy az ajánlatkérő ne tett volna meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget, és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

Az összeférhetetlenségek feltárására az OLAF D2. Csalás megelőzési egysége által koordinált tagállami szakértők gyakorlati útmutatót dolgoztak ki. Az összeférhetetlenség tipikus példájaként említi azt az esetet, amikor az ajánlatkérőnél dolgozó közbeszerzési eljárás nyomon követéséért felelős tisztségviselő házastársa az egyik ajánlattevőnél dolgozik, valamint, ha az adott személy részesedéssel rendelkezik az ajánlattevő vállalatában, további külön példaként említi azt az esetet is, amikor az ajánlatkérőnél dolgozó tisztviselő és a pályázó cégek egyikének vezérigazgatója ugyanazon politikai pártban rendelkeznek valamilyen funkcióval.

dr. Garancsy Georgina