Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Jelentés a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról

(COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD))

 

Az alábbiakban változatlan formában közöljük a Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság előadójának, Marc Tarabella úr jelentését a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról:

Az előadó véleménye szerint a közbeszerzések odaítélésére vonatkozó irányelvek korszerűsítésében középutat kellene találni egyrészt a szabályok egyszerűsítése, másrészt az egészséges és hatékony, az innovációhoz és a fenntarthatósághoz kapcsolódó odaítélési kritériumokon alapuló eljárások között, biztosítva egyúttal a kkv-k nagyobb részvételét, és általánossá téve az on-line közbeszerzéseket.

Törekedni kell az egységes piacon belül a közbeszerzésekben rejlő lehetőség teljes kiaknázására, a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció elősegítése érdekében. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzések a gazdaság nem elhanyagolható részét (az Unió GDP-jének közel 19%-át) képviselik, a közbeszerzések odaítélési szabályainak sikeres új alapokra helyezése és végrehajtása jelentős mértékben hozzájárulna a reálgazdaságban a beruházások fellendítéséhez és az európai gazdasági válság leküzdéséhez.

Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatait, és úgy véli, hogy e javaslatok érdekes új gondolatokat és új elveket tartalmaznak. Mindazonáltal ezeken javítani kell a lehető legjobb eredmény elérése érdekében. Az előadó javaslatainak részletesebb kifejtése az e jelentéstervezet előtt az előadó által készített 2012. február 23-i munkadokumentumban (PE483.690) található.

§ A közbeszerzések hatékony és szociális szempontból fenntartható odaítélése

A szociális vetületeket tekintve az előadó szerint a Bizottság javaslata túlságosan gyenge. Következésképpen az előadó szeretné bevezetni a szociális normáknak a közbeszerzések odaítélésének valamennyi szakaszában történő betartását.

Ily módon az előadó kifejti a közbeszerzési dokumentumokban szereplő műszaki leírásokat, amelyek meghatározzák az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk megkövetelt jellemzőit, hogy ezek segítségével az ajánlatkérő elérhesse a fenntarthatósági célkitűzéseket, ha szeretné. A műszaki leírásoknak tehát tartalmazniuk kellene a teljesítményre (például a környezetvédelmi teljesítményre); a biztonságra – elsősorban a termékek minőségének értékelési módszereire –, a csomagolásra és a használati utasításokra; valamint az életciklusra vonatkozó követelményeket.

Az előadó továbbá megerősíti a kizárási okokat azáltal, hogy kötelezővé teszi minden olyan gazdasági szereplő kizárását a közbeszerzésből, aki elmulasztja teljesíteni a nemzeti és az európai jogszabályokban és az uniós jogszabályoknak megfelelően kötött kollektív szerződésekben meghatározott szociális jog és a munkajog, valamint a környezetvédelmi jog terén meglévő köztelezettségeit. Ugyanezen elgondolás mentén haladva, az ajánlatkérők nem ítélhetik oda a szerződést a legjobb ajánlatnak, amennyiben a gazdasági szereplő nem tudja bemutatni a szociális járulékok befizetésére vonatkozó naprakész információkat.

A közbeszerzések odaítélési szempontjainak szakaszához érve pedig az előadó úgy véli, hogy a legalacsonyabb ár fogalmát végleg törölni kell, és ahelyett a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat fogalmát kell használni. Mivel figyelembe veszi az árat is, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat lehetővé tenné az ajánlatkérő szervek számára, hogy a saját konkrét szükségleteiknek leginkább megfelelő döntéseket hozzák meg, és többek között tekintettel legyenek a stratégiai társadalmi szempontokra, a szociális és környezetvédelmi kritériumokra és különösképpen a méltényos kereskedelemre.

Ugyanakkor pontosítani kell, hogy a hatékonyság és a jogbiztonság miatt egyik odaítélési szempont sem adhat teljes döntési szabadságot az ajánlatkérőknek: a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat azonosításához megállapított odaítélési szempontoknak mindig a közbeszerzés tárgyához kell kapcsolódniuk, és biztosítaniuk kell a hatékony versenyt.

A közbeszerzések hatékony teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak arra is kötelezniük kellene az ajánlatkérőket, hogy ellenőrizzék a közbeszerzésben nyertes gazdasági szereplő teljesítményét.

§ A kkv-k tényleges részvétele az egészséges alvállalkozás révén

Az előadó támogatja az alvállalkozást, amennyiben az lehetővé teszi a kkv-k fejlődését. Ugyanakkor néhány súlyosabb esetben az alvállalkozás gyakorlata a munkavállalók kihasználásához, ennek következtében pedig alacsonyabb minőségű közbeszerzésekhez vezet. Mind a vállalkozások, mind pedig az ajánlatkérők érdeke a közbeszerzések lebonyolítása során a munkajog tiszteletben tartásával elvégzett, jó minőségű munka biztosítása. Következésképp az előadó javasolja a felelősség elvének bevezetését az alvállalkozási lánc egészében annak érdekében, hogy minden láncszem felelősséget viseljen az alapvető jogok, a munkavállalók egészségének és biztonságának, valamint a hatályos munkajogi rendelkezések tiszteletben tartásáért.

Továbbá az ajánlatkérőnek kérnie kell az ajánlattevőt, hogy tüntesse fel ajánlatában a szerződésnek mindazokat a részeit, amelyekre nézve harmadik személlyel szerződést kíván kötni, valamint az ajánlott alvállalkozókat.

A kirívóan alacsony ajánlatokra vonatkozó rendelkezéseket szintén szigorítani kell minden olyan lehetőség megelőzésének érdekében, amikor az alvállalkozó nem tartja tiszteletben a munkajogot.

Az előadó támogatja a Bizottság azon javaslatát, amely az elektronikus közbeszerzési eljárások alkalmazásának általánossá tételét tűzi ki célul. A kkv-k részvétele egyszerűbbé válik, és ösztönözni fogják azt. Ugyanakkor fenn kívánja tartani a jelenleg a 2004/18/EK irányelv szerint alkalmazandó benyújtási határidőket. Úgy véli, hogy szükség van egy minimális időre ahhoz, hogy az ajánlattevők – elsősorban a kkv-k – megfelelő ajánlatot tudjanak kidolgozni.

Az előadó támogatja az elektronikus útlevél létrehozását is, ami kétségtelenül könnyebbé fogja tenni a kkv-k részvételét.

§ Egyszerűbb közbeszerzés az ajánlatkérők számára

Az előadó megkülönböztetett figyelmet szentel az ajánlatkérőknek, akiknek a feladata lesz a jövőbeli irányelv elemeinek a közbeszerzések odaítélése során történő alkalmazása. Ezért fontosnak tartja, hogy ne bonyolítsák a feladatot, és tegyék lehetővé számukra közösségük jólétére nézve hatékony közbeszerzések odaítélését.

Ezért az előadó nélkülözhetetlennek tartja azt, hogy az irányelvben előírt valamennyi eljárást ültessék át a tagállamok saját jogszabályaikba: minden ajánlatkérő számára rendelkezésre kell állnia egy olyan eszköztárnak, amelynek segítségével kiválaszthatja a szükségletei szempontjából leginkább megfelelő eljárást. Az előadó úgy véli, hogy kívánatos volna a tárgyalásos eljárás jövőbeli kiterjesztése.

Ezen túlmenően az előadó úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ajánlatkérők számára azokat a technikai és pénzügyi eszközöket, amelyekkel alkalmazkodhatnak az on-line közbeszerzési eljárásokhoz, és elkészíthetik ajánlati felhívásaikat.

Az előadó rugalmasabbá kívánja tenni továbbá a hatóságok közötti kapcsolatokat, amint azt az Európai Bizottság is javasolta. A Bizottság ugyanis viszonylag korlátozó módon egységes szerkezetbe foglalja a jelenlegi ítélkezési gyakorlatot. Következésképpen a helyi önkormányzatok mozgástere erősen csökkenni fog a közbeszerzések általános hatékonyságának kárára. Ezért az előadó kivételeket határoz meg a magánszféra részvételének tilalmát megfogalmazó elv alól, hangsúlyozva ugyanakkor a közérdek szem előtt tartásának megkövetelését.

Az előadó támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint véget kell vetni az elsőbbségi és nem elsőbbségi szolgáltatások közötti különbségtételnek. Úgy véli, hogy indokolt egyedi rendszer létrehozása a szociális szolgáltatások vonatkozásában, annak konkrét jellemzőire tekintettel és a közbeszerzések stratégiai alkalmazásának biztosítása érdekében, mindazonáltal kevésbé szigorúvá kívánja tenni a rendszert azáltal, hogy az előzetes közzétételi kötelezettség helyére előzetes tájékoztatási kötelezettség kerül, mindeközben viszont nagy hangsúlyt fektet az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására.

A nemzeti kormányzati hatóságra vonatkozóan az előadó fontosnak tartja, hogy minden tagállam rendelkezzen a közbeszerzések megfelelő működéséért felelős hatóságokkal vagy szervezeti egységekkel. Ugyanakkor szeretné elkerülni az ajánlatkérők tevékenységét esetleg lassító valamennyi további adminisztrációs terhet.

 

Forrás: europarl.europa.eu