Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A közbeszerzési közzétételi kötelezettségről

2018.10.27.

 

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) alkalmazása sok tekintetben megkönnyíti mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők munkáját, annak elektronikus step-by-step konstrukciós működésével; legalábbis ez volt az egyik fontos ígéret annak bevezetése előtt. A rendszer alig 6 hónapos éles működése során számtalan fejlesztést, hibajavítást és immár tizenhárom verziójú felhasználói kézikönyvet élt meg. Ezen cikk mégsem az informatikai problémák miatti felzúdulásról, ehelyett a jogszabályokban még ma is megtalálható kollíziókról és a párhuzamosan fejlesztett rendszerek kompatibilitási hibáiról szól.

 

A közzétételi kötelezettség a közbeszerzési eljárások transzparenciájának és így a közpénzek hatékony felhasználásának egyik záloga; legalábbis egyes brüsszeli nézetek szerint. A 2014/24/EU irányelv a Közzététel és átláthatóság című szakaszban több terjedelmes cikkben határozza meg a nyilvánosságra hozandó dokumentumok körét, és a nyilvánosság biztosításának módját. A magyar törvény az egyik legszélesebb körben biztosítja a nyilvánosságot az uniós tagországok közül és a közzétételi kötelezettség főszabályát konzekvensen rendezte és rendezi. A Kbt. 43. § (1) bekezdése dokumentumtípusok szerint rendelkezik a közzététel határidejéről, és kógens szabályként a közzététel helyéül a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázist (KBA) jelöli meg.

 

A Kbt. és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (EKR Rendelet) - elvileg - egymásra épülő jogszabályi környezetet alakít ki az új elektronikus környezetben lefolytatandó közbeszerzési eljárásokhoz. Valójában ez nem így történt. Az EKR Rendelet 7. §-a a közzétételi kötelezettséget átirányítja az EKR-be, hiszen „az EKR-ben köteles közzétenni” fordulatot alkalmazza. Egyenként elemezve az egyes közzéteendő adatok és iratok körét, összességében levonható az a következtetés, hogy a közzétételi kötelezettség teljesítésének platformja az EKR rendelet szerint áttevődött a KBA-ból az EKR-re. Csakhogy a Kbt-t nem igazították az új elvárásokhoz, a Kbt. ugyanis, mint a közbeszerzésekre vonatkozó legmagasabb szintű jogszabály egyértelműen és kógensen fogalmaz: az ajánlatkérőnek a közzétételi kötelezettségeiket a Közbeszerzési Adatbázisban kell teljesíteniük, így rendelkezik mind a 43. §, mind a 115. §.

 

A probléma tehát az, hogy a Kbt. „az ajánlatkérő köteles … a Közbeszerzési Adatbázisban … közzétenni”, míg az EKR Rendelet az „EKR-ben köteles közzétenni” imperatív szókapcsolatot használja. Mindkét szabály ugyanazon kötelezettségről ír, ám két eltérő közzétételi felületre utal, egymásnak ellentmondóan. A jogszabályi hierarchia szerint a törvény magasabb szintű jogszabály a kormányrendeletnél, így az utóbbi nem tartalmazhatna a törvénnyel ellentétes rendelkezést, még akkor sem, ha azt a jogalkotó később alkotta, és - talán - aktuálisabban fejezi ki a jogalkotó szándékát a normaszöveg mögött. Így hiába szerepel az EKR rendeletben az új közzétételi mód, ha azzal nem felelünk meg a Kbt. kógens előírásainak.

 

Mivel a közbeszerzések kapcsán soha nem lehetünk elég óvatosak, jelenleg szükségesnek látszik a közzétételi kötelezettség duplikált teljesítése, kiemelve különösen a Kbt. 115. § szerinti eljárást, amely csak a Kbt-ben előírt konjunktív feltételek betartása esetén alkalmazható. Így ahhoz, hogy ezen eljárásformát jogszerűen alkalmazzuk, az EKR rendelet szerinti EKR közzétételen túl a Kbt. szerinti Közbeszerzési Adatbázisban is közzé kell tenni az iratokat.

 

Itt szükséges külön kiemelni továbbá, hogy a Kbt. 115. § egyértelműen azt várja el, hogy ajánlatkérő a KBA-n, illetve EKR-en túl a saját honlapján is közzétegye az ott megjelölt iratokat, ez a megfogalmazás pedig eltér a Kbt. máshol alkalmazott előírásaitól, amely csak arra az esetre írja elő a saját honlapon való közzétételt, ha ajánlatkérőnek van saját honlapja. Az itt alkalmazott megfogalmazásból egyenesen következik, hogy ezen speciális eljárásfajta csak akkor alkalmazható, ha ajánlatkérőnek van honlapja és azon közzé is tudja tenni kellő időben az előírt iratokat. Ennek hiányában az eljárás-fajta választás jogalapja nem állna fenn, ami a teljes közbeszerzési eljárást jogellenessé tenné, ez főként a támogatott szervezetek esetén jelenthet problémát.

 

Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a szerződéseket és azok módosításait az EKR-en és a KBA-n túl a CORE rendszerbe is fel kell tölteni, sőt a klasszikus ajánlatkérők esetében azok saját honlapján is közzé kell tenni az Infotv-re tekintettel, itt tehát a jogszabályok jelenleg négyszeres közzétételi kötelezettséget várnak el.

 

Az átállás informatikai hátterét folyamatosan fejlesztik, például a CORE rendszerben folyamatos az ajánlatkérők EKR szerinti eljárásainak feltöltése a kettős közzétételi kötelezettség teljesíthetősége érdekében. Azonban több kisebb akadály még mindig nagyobb tudatosságra inti az ajánlatkérőket. Az EHR rendszere például a hirdetmény iktatásáról, hiánypótlási felhívásról az EKR-ben kommunikál az ajánlatkérővel, az EHR rendszerén kívül, az EHR-ben egyáltalán nem láthatók az EKR-ben indult eljárások. Az EKR-be feltöltött iratok nyilvánosságát - az EKR publikus felületén való elérhetőségét - a feltöltéskor kell a feltöltőnek egyenként beállítania. A közbeszerzési terv immár nem egy aláírt dokumentum, hanem tervsorok elektronikus halmaza, ugyanakkor annak taxatív tartalmi elemeit végre meghatározza az EKR rendelet 7. § (5) bekezdése, a korábbi szokásjogon alapuló eltérő gyakorlatot helyesen rendezve. A KBA publikus felületén a keresés nem mutatja az EKR-ben megindított eljárásokat, ugyanakkor az EKR hasonló kereső felülete jól használható, persze csak az EKR-ben indult eljárásoknál.

 

Látható, hogy van még fejlesztési lehetőség, de az EKR fejlesztői folyamatosan várják és teljesítik is a fejlesztési igényeket a helpdesk@nekszt.hu címen, valamint a rendszeren belül úgynevezett „hibajegy” nyitásával a felmerülő hibát, fejlesztési javaslatot vagy visszajelzést is küldhetünk, amelyre eddigi tapasztalataink szerint néhány órán belül konstruktív választ kapunk.

 

A felmerült jogszabályi és technikai kollíziókról tájékoztattuk a hatáskörrel rendelkezőket, bízva abban, hogy a jelenlegi irreális elvárásokat a jogalkotó a közeljövőben rendezi. Mindaddig viszont a szükséges fölös óvatossággal kell eljárni.

 

(Kézirat lezárva 2018.10.27.)