Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
Az új uniós irányelvekhez igazodó közbeszerzési törvény megalkotásához szükséges koncepcióalkotás már elindult a Miniszterelnökségen.Az EU új közbeszerzési irányelveit 2016 végéig kötelező a tagállamoknak a saját jogrendjükbe beépíteni, a magyar közbeszerzési szabályozás jogharmonizációjával azonban a hírek szerint nem várnak addig, a szakmai szervezetek és a kamara bevonásával már zajlik a koncepcióalkotás, s a várakozások szerint év végéig megszületik a törvény-módosítás.
 
A munkát az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) több mint 22 pontos javaslatcsomaggal segíti, amelyet már eljuttattak a jogszabályalkotónak.

A javaslatcsomagból kiderül, a szakszövetség fontosnak tartaná többek között, hogy az építési beruházási célú ajánlati felhívást továbbra is csak akkor lehessen megtenni, ha az megfelel a létesítményre vonatkozó, jelenleg érvényes engedélyezési kötelezettségnek. Ott, ahol a beszerzés a tervezést is magában foglalja, az ajánlat elkészítéséhez több időt, legalább 70 napot tartanak szükségesnek a jelenlegi 45 nap helyett.

A recessziós időszakban a beszerzési ajánlatok árai irreális  mértékben szóródtak, az ÉVOSZ szerint ezen úgy lehetne túljutni, hogy az ajánlatkérési kiírásokban továbbra is szerepeljen a bekerülési költség becsült értéke, de az ehhez mért, kockázatosnak tartott ársávot plusz-mínusz 20 százalékról 15 százalékra szűkítenék.

Csökkentenék a visszaélési lehetőségeket

Az ajánlattevők alkalmassági követelményei kapcsán az ÉVOSZ az adott feladathoz megfelelő és arányos követelményeket szorgalmaz, s véleményük szerint a konzorciumok és közös ajánlattevők együttes megfelelését is fent kell tartani. Az ajánlatkérés tárgyához kapcsolódóan a háromnegyedes nagyságrendű referenciát tartják arányosnak, s a referencia felhasználhatóságát a műszaki átadás-átvétel időpontjától számítanák.  A szakszövetség álláspontja szerint a feladat végrehajtása során lehetővé kell tenni az alkalmasságot biztosító szakemberek cseréjét.

A jelenlegi közbeszerzési törvény az ajánlatkérők súlyos visszaélését teszi lehetővé az ajánlatadásból való kizárás szabályozásával. A szövetség ezért csak azokat a potenciális ajánlatadókat zárná ki a versenyből, akiket a bíróság két évnél nem régebben, jogerősen elmarasztalt a szerződésszegési kötelezettségük súlyos megsértéséért.

Véget kell vetni a parttalan hiánypótlásnak

Szigorítanák az ajánlatok költségvetési részénél a hiánypótlási lehetőséget, amely a mai formájában a csalárd módon készített ajánlatoknak ad teret. Az ÉVOSZ ezért  nem engedné meg a beárazott költségvetés hiánypótlását. Ehhez persze a jelenleginél átgondoltabb, a műszaki tartalmat pontosabban meghatározó kiírásokra van szükség.

Az ajánlati ár rezsióradíjhoz való viszonyítását is elengedhetetlennek tartják, azzal megjegyzéssel, hogy az irreálisan alacsony áron tető alá hozott szerződésért mindkét félnek felelősséget kell vállalnia. Az ajánlatok elbírálásánál pedig ne lehessen dönteni kizárólag az ár alapján, csak a gazdaságilag legelőnyösebb értékelési szempontok  - közte az ár-érték arány, a környezetvédelmi szempontok, teljesítményi szintek összehasonlítása, költséghatékonyság - figyelembe vételével együtt.

A szövetség továbbra is szorgalmazza a pozitív diszkrimináció megjelenítését az alkalmassági szempontok között. Úgy vélik, hogy a közbeszerzéseknél a közérdek előtérbe helyezésével kellene újragondolni az üzleti titok kérdéskörét.

Euró alapon szerződni

A projektek elhúzódása az uniós finanszírozású beruházásoknál mindenképpen indokolná az euróalapú szerződéskötést. A lánctartozás visszaszorítása érdekében pedig továbbra is megtartanák az alvállalkozók kifizetésének elsődlegességét.

Uniós finanszírozású projektek tömegét akasztja meg hosszú időre, vagy lehetetleníti el, ha az előre nem látható események, pót-, illetve túlmunkák miatt szerződést kell módosítani, ehhez pedig új közbeszerzési eljárás szükséges. Az "előre nem láthatóság" szabályozását ezért az ÉVOSZ egyértelműbbé és rugalmasabbá tenné a szerződés nettó értékének 15 százalékát kitevő tartalékkeret előirányozásával. Erre az új uniós irányelv is nagyobb lehetőséget nyújt, mivel kimondja, hogy a szerződések közbeszerzési eljárás nélkül is módosíthatóak, ha a közbeszerzési dokumentumokban erről világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradék rendelkezik.

Tervezői művezetés, tervellenőr

Az új szabályozásban is kiemelten kezelné az ÉVOSZ a biztosítékok feltétel nélküli lehívhatóságának tilalmát. Szükségesnek tartanák a tervezői művezetés bevezetését és a kötelező tervellenőrzést. A megvalósítás során pedig a jelenleginél sokkal hatékonyabb ellenőrzést sürgetnek.

A kormányzati szervek részére erőteljesebb projektmenedzselési feladatokat, hatásköröket kell előírni, a mulasztást pedig szankcionálni kell - hívja fel a figyelmet az ÉVOSZ, amit azzal indokolnak, hogy az építési vállalkozók sokszor azért futhatnak a pénzük után, mert csak a beruházás befejezésénél derül ki, hogy a műszaki tartalom a megrendelő kérésére változott az eredeti kiíráshoz képest. A jelenleginél egyértelműbben szabályoznák és a műszaki átadás-átvételhez szabnák a referencia kiadásának kötelezettségét. Az ÉVOSZ mindemellett a többi hazai törvényhez való, teljes körü jogharmonizáció szükségességét is kiemeli a közbeszerzési törvén módosítása kapcsán.