Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Etikai kódex

A közbeszerzési korrupció visszaszorítása és megelőzése érdekében a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2012. december 14-én elfogadta a Közbeszerzési Etikai Kódexet, mely 2013. március 01. napjától hatályos.

A kódex főbb előírásai az alábbiak:

A közpénzek hatékony felhasználásának, a közvagyon védelmének, a közbeszerzési eljárások tisztaságának előmozdítása érdekében a kódex célja, hogy a közbeszerzési eljárások résztvevői – ajánlatkérők és gazdasági szereplők – részére iránymutatást adjon arról, hogy miként tanúsíthatnak a közbeszerzési eljárások során etikus magatartást.

A kódex hatálya alá tartozók vállalják, hogy a közbeszerzési eljárások során tanúsított magatartásuk megfelel az alábbi értékeknek:

  • Rendeltetésszerű joggyakorlás: A közbeszerzési eljárások résztvevői nem gyakorolnak elvben jogszerű, viszont etikai szabályokba ütköző magatartást.
  • Tisztesség: Az ajánlatkérők a közjó érdekében, a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználása jegyében hozzák meg döntéseiket, és legjobb tudásuk szerint mindent megtesznek a közérdek védelme és a közintézményekbe vetett maximális bizalom biztosítása érdekében. A gazdasági szereplők mások jogait figyelembe véve, a tisztességes verseny követelményeinek megfelelően járnak el.
  • Méltányosság: Az ajánlatkérők méltányosan, részrehajlás és előítéletek nélkül járnak el, a gazdasági szereplők jogainak tiszteletben tartása mellett.
  • Átláthatóság: Az ajánlatkérők biztosítják a közbeszerzési eljárások nyilvánosságát, és döntéseiket kiszámíthatóan, befolyásmentesen és jogszerűen hozzák meg.
  • Felelősség: A közbeszerzések résztvevői vállalják a felelősséget a közbeszerzési eljárás során hozott minden döntésükért és cselekedetükért.
  • Hatékonyság: Az ajánlatkérők a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználására, a pénzért valódi értéket elv megvalósítására törekednek. A gazdasági szereplők vállalásaikat a hatékonyság elvének szem előtt tartásával, felelősen és tényleges gazdasági helyzetüknek, valamint a valós piaci viszonyoknak megfelelően teszik meg.
  • Jogellenes megkülönböztetés tilalma: Az ajánlatkérők tartózkodnak a gazdasági szereplők jogellenes megkülönböztetését eredményező bármely magatartástól. Az ajánlatkérők a gazdasági szereplőkkel szemben támasztott követelmények meghatározásakor, az eljárási cselekmények elvégzésekor és a döntéshozatal során az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének megfelelően járnak el.
  • Integritás: A közbeszerzések résztvevői a becsületesség, átláthatóság, őszinteség, semlegesség, megfontoltság, megbízhatóság, ügyfél-centrikusság, tisztelet, elkötelezettség, tisztességes eljárás, objektivitás, mint értékek szem előtt tartásával járnak el.

A közbeszerzési eljárás résztvevői vállalják, hogy segítik egymás munkáját az eljárás során, és a kölcsönös együttműködés szellemében járnak el.

Az ajánlatkérő köteles a kínált ajándékot visszautasítani, a gazdasági szereplők pedig ajándék felajánlását kerülni.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során törekszik a közvagyon védelmére. Így vállalja, hogy a közpénzeket a lehető leghatékonyabban költi el és csak a közbeszerzési eljárás során felmerült tényleges költségekre fordítja. A felhasznált pénzekkel az ajánlatkérőnek minden esetben el kell tudni számolni.

A közbeszerzési eljárások jogszerűségének és hatékonyságának az alapját a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő és pontos előkészítés adja. Az egyes közbeszerzési eljárások megfelelő előkészítése kiemelt jelentőséggel bír, így az előkészítés fázisában az ajánlatkérőknek fokozottan figyelemmel kell lenniük e kódex elveinek és iránymutatásainak figyelembe vételére.

Az ajánlatkérők az adott közbeszerzési eljárás előkészítése során különösen az alábbiakra törekszenek:

  • a piacfelmérést a lehető legszélesebb körben végzik el, a gazdasági szereplők közötti verseny biztosítása érdekében;
  • az előzetes piacfelmérést teljes mértékben, ellenőrzésre alkalmas módon dokumentálják;
  • a becsült értéket pontosan a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával határozzák meg, amennyiben ugyanis ténylegesen a piacon általában kért és kínált, ÁFA nélkül számított, legmagasabb összegű ellenszolgáltatásban határozzák meg azt, úgy – az eljárásfajta jogszerű megválasztása által – a verseny nyilvánosságát is biztosítani fogják;
  • a becsült érték meghatározását dokumentálják;
  • az eljárást megindító felhívás, valamint – adott esetben – a dokumentáció előkészítése során a beszerzés tárgyát, valamint az érvényes ajánlattétel feltételeit kellő pontossággal határozzák meg, és fokozott figyelmet fordítanak a műszaki leírás megkülönböztetés-mentes meghatározására is;
  • tekintettel a Kbt. összeférhetetlenségi szabályaira, amelyek lényegében az ajánlatkérőre bízzák az egyes helyzetek összeférhetetlenségi szempontból történő megítélését, fokozott körültekintéssel járnak el, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvére különösen nagy hangsúlyt fektetnek;
  • úgy alkalmaznak mennyiségileg ki nem fejezhető, szakmai értékelési részszempontokat, hogy ezeket objektív, számszerűsíthető módszerrel lehessen értékelni;
  • fokozottan figyelnek az alkalmassági feltételek összeállításánál arra, hogy csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges és arányos feltételek kerüljenek meghatározásra.

A gazdasági szereplők vállalják, hogy az ajánlatkérő munkáját nem akadályozzák. Így különösen kerülik a bizalmas információkhoz való hozzáférés igényét, illetve – az ajándékozás szabályait is figyelembe véve – tartózkodnak az ajánlatkérő befolyásolásától.

Amennyiben bármilyen érdekellentét áll fenn a gazdasági szereplő és az ajánlatkérő között, vagy a gazdasági szereplők tudomást szereznek olyan tényről, amely jogtalanul befolyásolhatja a közbeszerzési eljárást, erről az ajánlatkérőt tájékoztatják.

A gazdasági szereplők kerülik az olyan magatartást, amely bár jogszabály által nem tiltott, de az etikai szabályokkal, különösképpen az e kódexben felsorolt értékekkel ellentétes.

A közbeszerzési eljárás során az eljárás valamennyi résztvevőjének érdeke az eljárás gyors, eredményes és a verseny tisztaságát tiszteletben tartó befejezése, és nyilvánvaló tény, hogy egy-egy jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárást, illetőleg a szerződéskötést képes hosszú időre félbeszakítani. A közbeszerzési eljárás résztvevői jogorvoslati jogaikat jóhiszeműen gyakorolják. Az alaptalan jogorvoslati kérelmek az ajánlatkérőt akadályozzák a közpénzek gyors és hatékony elköltésében. Különösen súlyos hátrányt is okozhat továbbá egy alaptalan jogorvoslati kérelem abban az esetben, ha az érintett beszerzés támogatásból valósul meg, s a támogatás felhasználásának szoros határideje van, mely határidő egy esetleges jogorvoslati eljárás miatt akár le is telik.

Az egyébként ügyfélképes gazdasági szereplők jogsérelmeik esetén saját jogon indítanak jogorvoslati eljárást, és nem tesznek a hivatalból kezdeményezésre jogosultak felé közérdekű bejelentést annak érdekében, hogy elkerüljék az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését, vagy mert egyébként a rájuk irányadó jogorvoslati kezdeményezési határidő már lejárt. E magatartás nem összeegyeztethető e kódex alapelveivel, a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezésének jogintézménye nem szolgálhat a konkrét ügyben egyébként ügyfélképességgel rendelkező személyek jogérvényesítésének a helyettesítésére.