Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Az összkollégiumi állásfoglalásokról

A Közbeszerzési Hatóság 2014.07.22. napján tett közzé tájékoztatót honlapján arról, hogy megszületett a Közbeszerzési Döntőbizottság 3/2014. (VI.27.) számú állásfoglalása. Ezen állásfoglalás kellő apropó arra, hogy röviden áttekintsük az összkollégiumi rendszert és annak működése során tapasztalt anomáliákat.

A Kbt. szerint a döntőbizottságon működő kollégiumok az egységes jogorvoslati gyakorlat biztosítása érdekében elemzik a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát, és véleményt nyilvánítanak a vitás jogalkalmazási kérdésekben. Ha a Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa elvi kérdésben döntött, köteles a döntését Döntőbizottság elnökének bemutatni. A Döntőbizottság elnöke az elvi kérdésben hozott döntést az összkollégium elé terjeszti. Amennyiben az összkollégium megállapítja, hogy a döntés vagy annak valamely része elvi jelentőségű, a döntésről, vagy annak adott részéről a honlapján iránymutatást tesz közzé. Most is ez történt.

Kérdés, hogy ez az iránymutatás mennyire kötelező? Hiszen a Kbt. 155. § (5) bekezdés ismeri és részletezi is az eltérés lehetőségét, mely szerint, ha Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa jogkérdésben el kíván térni az iránymutatásban foglaltaktól, erről köteles a Döntőbizottság elnökét tájékoztatni. A Döntőbizottság elnöke a tervezett döntést az adott ügycsoport tekintetében illetékes kollégium vagy az összkollégium elé terjeszti, és kikéri a kollégium vagy az összkollégium véleményét. Az eljáró tanács köteles a döntéshez a kollégium vagy az összkollégium állásfoglalását bevárni, az azonban nem köti, az eljáró tanács az iránymutatástól eltérő döntést is hozhat. Az eljáró tanács és az összkollégium egyetértése esetén az új iránymutatásról, illetve az iránymutatás módosításáról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást ad.

Látható tehát, hogy összkollégiumi állásfoglalás kiadására egyfajta iránymutató jelleggel kerül sor, és annak az a célja, hogy a konkrét jogesetektől függetlenül tájékoztatást adjon arról, hogy egy-egy kérdésben mi a döntőbizottság egyeztetett álláspontja.

Éppen emiatt érzünk némi hiányosságot a rendszerben, hiszen az állásfoglalások megfogalmazása, alátámasztottsága hagy némi kívánnivalót maga után. Egy iránymutatástól a jogalkalmazó azt várja el, hogy egy vitás jogi kérdést, amiben a döntőbizottság akár már egymásnak ellentmondó álláspontot is elfoglalt, megalapozott és kellően részletes indokolással válaszoljon meg. Ezen elvárásnak – véleményünk szerint – sajnos az eddig kiadott összkollégiumi állásfoglalások többsége nem felel meg…

A „legjobban sikerült” a 1/2014. (IV.4) számú állásfoglalás, amely a pótlólagos anyagi fedezet biztosításának jogszerűségével foglalkozik. Az állásfoglalás szerint az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárásban pótlólagos fedezet biztosítása esetén nem kell kötelezően a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítaniuk a közbeszerzési eljárást, amennyiben az ajánlati összeg, vagy több ajánlat összege is meghaladja a bontási eljárás során ismertetett fedezet összegét. Az anyagi fedezet összege módosítható, emelhető az ajánlatok bontását követően az ajánlatkérő által, de a Döntőbizottság fokozottan vizsgálja, hogy történt-e visszaélés, és az ajánlatkérőnek az összegezés megküldéséig a megemelt anyagi fedezet biztosítását dokumentálnia kell. Ez egy egyértelmű és megfelelően szövegezett állásfoglalás, melyet örömmel fogadott a szakma.

A 2/2014 (VI.27.) számú állásfoglalás már kétségeket ébresztett néhány kollégában. Idézzük a szöveget: „A Közbeszerzési Döntőbizottság 2/2014. (VI.27.) számú állásfoglalása szerint a Döntőbizottság a D.188/13/2014. számú határozatban foglaltakat tekinti irányadónak, vagyis az írásbeli összegezés egy alkalommal módosítható, az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig.” Az, hogy ez alatt a Döntőbizottság mit is ért, a jogalkalmazóknak kell kibogozniuk a hivatkozott jogesetből, pedig az állásfoglalásnak éppen az egyes jogesetektől független iránymutatás lenne a célja. A felhívott jogeset szerint az írásbeli összegezés egy alkalommal módosítható, az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig. Amennyiben az ajánlatkérő egyszer már módosította az összegezést, egy esetl